Az iskolában Si Kung Tix Richárd tanításai alapján Sifu Váradi György vitte tovább az ilyen irányú képzést.
TÖRTÉNET
Ősidők
– Orvosi tapasztalatok és ismeretek (összegyűjtés, rendszerezés)
– Sérülések ellátása, betegek megsegítése –
Ezek egyidősek az emberiséggel
– Törzsi sámánok, varázslók végzik a gyógyászati segédmódszereket:
– valós segítség, ráolvasási ceremóniák
HSZIA DINASZTIA
nincs írásos emlék, csak idézetek maradtak fenn
Fu Xi császár
A kínai civilizáció megalapítója. Ő vezette be az országba az igazi tudományos gondolkodásmódot, ő alapozta meg a kínai filozófiát.
– Trigrammok (kuák) megjelenése (Yi Csin)
A folyamatos vonal Yang, a szaggatott vonal Yin jellegű jelenségek jelképe.
Ezeket később párba állították, és a világegyetem általános törvényeit magyarázták vele. A betegségek meghatározásában és gyógyításában is szerepe volt.
– Filozófiai alapok:
a természetről, a világ keletkezéséről, a világ felépítéséről
– A Yin Yang elv megjelenése
– A gyógyászat ismeretének rendszerezése
– Császári, ill. fejedelmi udvari orvosok megjelenése
Shen Nung császár
„Az isteni földműves„ jelenti a neve, hitt a hagyományos gyógyászat erejében a legenda szerint ő volt az, aki megízlelt száz gyógyfüvet,
Shen Nung Pen Cao Ching – Gyógyszeres könyv (i.e. II. században) Gyógyítás növényi kivonatokkal, főzetekkel, teákkal. Ez volt az első olyan könyv, melyben az ilyen gyógyászati készítményeket lejegyezték.
Huang Ti „Sárga császár„ (i.e. 3. század)
Huang Ti nei Ching „Sárga császár belgyógyászati könyve„ (Chi Po udvari orvos segítségével)
Első rész: Huang Ti Shuo (Egyszerű kérdések)
Második rész: Wen Ling Shu (Az akupunktúra ism.anyaga)
- ma is hivatkozásai alapja a hagyományos kínai gyógyászatnak
- sok változáson ment keresztül, de az alapelvei változatlanok maradtak
Számos reális és pontos élettani adat a szervek működésére vonatkozóan, funkcionális élettani elvek, kezdetleges anatómiai ismeretanyag.
A Chí keringésére vonatkozó és a test funkcióira vonatkozó élettani elméletek közé keverednek néhol a vérkeringés és az emésztőnedv mozgása. Tápanyagok, anyagmozgások azonosulnak a Chí keringéssel.
Tizennégy meridiánt (fővezetéket) ír le.
295 (más adatok szerit 365) akupunktúrás pontot említ.
Kőből csiszolt, majd bronz akupunktúrás tűket említ.
Kőkorszak
- sokkal korábbi eredetűre utal ( a mű keletkezésének idején a módszer már rutinszerű és általánosan alkalmazott)
- a moxibusztiót és módszereit is ismerteti.
SANG YIN DINASZTIA (ie. XVI- XI. századig)
az első írásos ismeretanyag a jóscsontokról
bronz akupunktúrás tűkről
CSOU DINASZTIA (i.e. 1027-től i.e 256-ig)
Csou szertartások könyve
Li-Csi könyve
betegségekre való utalások
a fertőző betegségek felismerése
szezonális betegségek leírása
törések kezelése
gyógynövényfőzetek leírása
Ju Ching „Írások könyve„ (Konfuciusz?) ie. 551-479
Heng Fa „Nagy szabály„ – öt elem elméletét tartalmazza
Konfuciusz ténykedése:
- megőrizni a régi szokásokat
- megszilárdítani a fennálló rendet
- az új és a változások elvetése
Mo Ti, Jang Csu
Konfuciusz elleni ténykedése
Lao Ce
Taoizmus filozófiája
- Ellentétek harca és egysége
- Dialketikus változások, a természettörvény felismerése
Követői: Csuang Sze, aki a természettörvény megértéséhez a következőket fejtette ki: egy módszert az önmagunkról való megfeledkezésről, légzőgyakorlat segítségével
Han Fei Ce
Legizmus filozófiája: az emberi törvények filozófiája
Pien Csüe (a pulzusok atyja) i.e. 430-350.
Nan Ching „Bajok könyve„
81 bonyolult orvosi problémát ismertet
A pulzustapintás, mint diagnosztikai módszer első lejegyzője
A csukló pulzusát vizsgálja
A különböző pulzusminták más-más betegségre utalnak
A pulzuskvalitás eltérése a meridiánok energiaszintjének zavarára utal.
Wang Su Ho ie. 315-265
Pai Mai Ching „A pulzusok könyve„
A pulzusok fajtái: 40 fajta érverés (igen finom különbségek)
Nemcsak a csukló pulzusát vizsgálja (halántéki ér, nyaki ütőér)
Betegségek felosztása Yin Yang jelleg szerint
A betegségeket hat csoportba osztotta:
- Külső – Belső
- Hideg – Meleg
- Túlműködő – Csökkenten működő
HAN DINASZTIA (ie. 220-206)
Hua Tuo (ie. 208)
sebész, udvari orvos- műtétek érzéstelenítése növényi drogokkal
általános érzéstelenítés
- belgyógyászati betegségek leírása
- mozgásterápia alkalmazása: öt állatforma: sárkány, tigris, daru, kígyó, leopárd mozgását utánzó gyakorlatok egészségmegőrzésre, gyógyításra.
- műve ha volt is, nem maradt fenn, munkásságát csak történeti feljegyzések alapján ismerjük, Sze-Ma Tien (ie. 145-90) Történeti feljegyzések c műve
Csang-Csung Csing (150-209)
Shang Han Lun „Értekezés a lázakról„
Csin Kui Jao Lüe „Az aranyszekér rövid foglalata„
- 379 gyógymód ismertetése: akupunktúra, moxibusztió, légzésterápia, mozgásterápia
- 113 recept: lázcsillapítók, vizelethajtók, hánytatók, nyugtatók, izgatók, fájdalomcsillapítók
Hang Fu Mi (215-295)
Csen Jin Csia Ji Ching „Az akupunktúra könyve„
– 649 akupunktúrás pont leírása
– az akupunktúrás pontok határának leírása
– meridiánok kapcsolatának leírása
Hang Ming Ti császár
Követeket küld Indiába, akik elhozzák An Si Kao-t a kínai buddhizmus megteremtőjét, aki letelepszik a Pai-Ma Sze (A Fehér Ló kolostora)-ban. Innentől számított a kolostori gyógyászat rendszere, tudós papok és szerzetesek végezték. Kialakul a hagyományos gyógymódok alkalmazása, nagyobb teret kap az imádkozás és a meditáció.
Buddhista mintára Taoista kolostorok épültek, a Taoizmus vallása létrejön.
Ezek a kolostori gyógymódok a későbbiekben átalakulnak, és inkább filozófiai elméleteket tárgyalnak, amik eltávolodnak a gyakorlattól, ezért nem szolgálják a fejlődést.
Taoista törekvések:
- halhatatlanság
- emberfeletti képességek
- amulettekben való erős hit kialakulása
- sz. 184 sárga süveges papok felkelése
ÉSZAKI VEI DINASZTIA (366-543)
Buddhizmus elterjedése, Shaolin kolostor kialakulása. Az indiai jóga és a kínai mozgásterápia egyesítése
Ko Hung (taoista volt) Pao Puce „A szervezet és a szervek állama„
ÉSZAKI CHOU DINASZTIA (557-581)
SZU DINASZTIA (581-618)
Csou Juan Fang 610-ben keletkezett „A betegség okairól„ c. műve
50 kötetes mű, amely a Vang Su Ho által leírt 6-os beosztást használja és továbbfejleszti.
Szun Sze Miao Csien Csin Fang „1000 aranyos recept„
gyógynövények + ásványi anyagok
TANG DINASZTIA (618-907)
Boncolások újrafejlődése
Eredményei: az emberek közti különbségeket feltárja
Wang Bing 762-ben megállapítja, hogy az emberi testet csontok tartják, különbség van a földműves, a halász, és a nemesember testfelépítése között.
ÉSZAKI SZUNG DINASZTIA (960-1127)
Vang Huaiyin 1127-ben megalkotta a bronzból készült akupunktúrás pontokat jelölő szobrot (657 pontot jelölt meg)
DÉLI SZU DINASZTIA (1127-1279)
Cseng Jang Csen Wu Ce c. művében leírta a betegségek okait:
- Belső, emocionális : öröm, harag, melankólia, szomorúság, félelem, ijedtség, szorongás.
- Külső, atmoszférikus: szél, hideg, meleg, nedvesség, szárazság, napsütés
- Külső és Belső tényezőkön kívüliek: evés, ivás, szexualitás, felfokozott munkatempó, sérülések, egyebek
Zang Chi (1185-1249)
Xu Juang Ji Lu c. művében a Nei Chingben meghatározott csontok számát kijavítja.
MING DINASZTIA (1368-1644)
Wang Kai 1360-80
Li Hai Chi c. műve
- az emberi test a világmindenség kicsinyített mása
- a Föld és Ég felépítését írta le
- a Tao egy általános iránytű számunkra a világmindenségben
Teng Hong (1406)
Chou Hou Bei Ji Fang „Előírások általános enyhítésre„
- belgyógyászati enciklopédia
- akupunktúrás összefoglalás
- 729 gyógymód előírása
- 239 illusztráció
Li Shi Chen (1518-1593)
Pen Cao Kang Mu „A nagy gyógyszeres könyv„
gyógyszerészeti eredmények 10 ezer recept
- 16 osztály
- 60 alfaj
- 1892 felhasznált gyógyszert
- hat különleges vezeték
Sin Sang Fu (1556)
- régi és általános tudnivalók
- száz kötetes összefoglalás: melyből 8 kizárólag az akupunktúrával foglalkozik
No Rou Yu
az életenergia és a vér keringésének iránya verses formában
Jang Si Su (1579)
Csen Ji Tu Cheng „A tűk és a moxák nagy fényessége„
667 akupunktúrás pontot ír le
Zao Wei Ping és Lin Ki Long
akupunktúrára utalás nyomtatásban, akupunktúrás atlasz
Wu Yu Ke (1642)
A semmelweisi elképzelést írta le: a fertőző betegségeket testen kívüli kórokozók okozzák.
CSING DINASZTIA (1644-1911)
Wang Ang (1694)
Pen Cao Lue Juo „A gyógyszerek lényege„
Az ember emlékezőképessége az agyban található
1749-ben
Ji Csung Csing Csien „Az orvoslás aranytükre„
Császári rendeletre a kor 80 leghíresebb orvosa egy összefoglaló művet ír.
Jung Cseng császár (1723-1735)
Parancsot ad a Shaolin felszámolására. A harcművészet vége, a kolostori gyógyászat vége.
Wang Csing Pen (1768-1831)
Ji Chin Kai Cuo: Az orvoslás tévedésének kiigazolása„
Leírja az agyfunkciókat
Csang Kai Sek 1926
a Kínai Népköztársaság elnöke, betiltotta a tudománytalan kuruzslást
Mao Ce Tung (1955)
Hagyományos Kínai Gyógyászati Akadémia
Akupunktúrás és Moxibusztiós Egyetem (Peking)
a hagyományos kínai harcművészetek felszámolása
A hagyományos kínai gyógyászatban alkalmazott diagnosztikai eljárások
Kb. 130 diagnosztikai eljárást ismernek, ebből mintegy 30-at használnak a mai gyógyításban (összeolvadtak)
- Mintegy 60 kérdést felölelő beszélgetés
- Gesztikuláció
- Járás
- Beszéd, arcmimika
- Kikérdezés
- A meridiánokon elhelyezkedő jelzőpontok nyomása (alarm-, riadópontok)
- Körömvizsgálat – domborulata, formája, színe, csíkozottsága
- Felső ajak vizsgálat
- Íny vizsgálata, nyelv formája, vastagsága, színe
- Íriszdiagnosztika
- Pulzusdiagnosztika
- Talpdiagnosztika (lábfej, boka)
- Régebben vizelet, széklet és egyéb testnedvek szaga, színe, ízmintája
Reflexológia, akuperesszúra
Terapetikus kezelési eljárások
- Energia átadás (löket) vagy energia elvonás
- Gyógymasszázs (Thaiföld)
- Akupresszúra – Reflexológia (akupunktúrás pontok stimulálása kézzel)
- Fül akupunktúra (szerv ill. szervrendszerek szerint, túlnyomórészt fájdalomcsillapításra használják)
- Herbalisztika
- Köpölyözés
- Moxálás
- Manuálterápia
- Tibetből indult el
- Elektroakupunktúra, lézer akupunktúra – elektromos úton a pontokat stimulálják.
- Ezoterikus gyógymódok
- Egyéb: inkarnációs betegségek
Alapelméletek
Meridián – Ying-Luo (kínai neve)
Gyógyítás Yin-Yang egyensúlyán alapszik. A betegség és állapot Yin és Yang jellege fontos a kezeléshez, ezért ismernünk kell az alábbi szempontokat:
YANG | YIN |
Energiabőség vagy telítettség | Energiahiány |
Hiperfunkció (szervek túlműködése) | Hipofunkció |
Hipertónia (magas vérnyomás) | Hipotónia (akut alacsony vérnyomás) |
Akut | Krónikus |
Erős | Gyenge |
Száraz | Nedves |
Előrehaladás | Megnyugvó |
Fájdalom felületes | A fájdalom mélyreható |
Fájdalom kihagy | A fájdalom tartós |
A fájdalom helye változik | A fájdalom ugyanazon a helyen jelentkezik |
Inkább nappali | Inkább éjszakai |
Betegnek melege van | A beteg fázik |
Lázzal jár | A testhő normális |
Az emberi test általános méretei a hagyományos gyógyászatban
1 CUN: Az ember középső ujjának az első és második ízes vége közti távolság
- A homlok felső részétől a tarkó felső részéig 12 cun
- A szemöldökcsont és a homlok felső vége 3 cun
- A 7. nyaki csigolya alsó része és a tarkó felső része 3 cun
- A nyak alsó része és a plexus s. közti távolság 9 cun
- Két mellbimbó közti távolság 8 cun
- A plexustól a köldökig (a köldök felső részéig ) 8 cun
- A köldök és a szeméremcsont közti távolság 5 cun
- A csuklóízület és a könyökízület közti táv. (felkarcsont végétől) 12 cun
- A könyökízület és a hónajl felső szeglete 9 cun
- Az első lengőbordától a hónalj felső szegletéig 12 cun
- Az első lengőborda és a combcsont felső része 9 cun
- A combcsont felső része és a térdízület 19 cun
- Térdízület és a bokaízület
- Alsó lábszár (sípcsont) 13 cun
- Szeméremcsont és a térdkalács felső része 18 cun
- Tarkó szélesség 9 cun
- A két halánték közti távolság 9 cun
- A két lapocka felső csúcsa és a gerincoszlop széle 3 cun
Ezek általános méretek.
Az akupunktúrás pontok csoportosítása
A klasszikus akupunktúra tanításaiból ismertek alapján a pontokat két csoportra osztjuk:
- Fő pontok
- Ezek azok a pontok, amelyek a meridiánokban haladó energia irányításában jelentős (kiegészítő) szerepet töltenek be
- Egyéb pontok
- Amelyeknek szerepe a fő pontok mellet csak járulékos
Ezeken kívül létezik még egy csoport :
- Specifikus pontok, amelyek a fülpontok, a kézpontok, az ujjpontok
A fő pontok lehetnek:
Energiaáramlás irányításában van szerepük. A meridián energiahiánya esetén ingerléskor növekszik a meridián energiaszintje.
A tonizáló pontokkal ellentétben befolyásolja a saját meridián energiaállapotát, vagyis csökkenti a meridián káros energiaszintjét, ezáltal nyugtatja a hozzá tartozó szervet, ill. szervrendszert.
Ingerlésével mindkét előző hatás előidézhető, attól függően, hogy ezzel együtt ingereljük-e a tonizáló, ill. szedálópontot is.
Tehát a forráspont kezelésével mind a két hatás fokozható. Ha a forráspontot egymagában kezeljük a hatás attól függ, hogy a meridián energiaszintje milyen. A tradicionális akupunktúrában, ha a forráspontba
aranytűvel szúrunk, és az óra járásával megegyező irányba forgatjuk, akkor tonizáló hatást érünk el vele (1,6 V/s) /elektrokémiai potenciál /
Ha ezüst tűt használunk, és az óra járásával ellenkező irányban forgatjuk, akkor szedáló hatást érünk el vele (0,8 V/s)
Ha két kapcsolt szervben az energetikai helyzetet illetően eltérés mutatkozik, akkor a két meridián párban is eltérés mutatkozik. A passzázs pont megszúrásával ez az eltérés kiegyenlíthető.
Nem a saját meridiánban helyezkedik el, hanem a hason és a mellkas elülső felszínén, a hozzájuk tartozó szerv közelében. Diagnosztikai szempontból nyomásérzékenység tapasztalható a szerv megbetegedése esetén, elsősorban YIN típusú meridiánok.
A hólyagmeridiánon helyezkednek el, jelentősek a diagnosz-tizálásban, a terápiában. Akut és krónikus kezeléseknél is.
A pontokhoz tartozik még a pontok átmérője: 1-1,2 mm2 között változik.
A pontok helyének megtalálásának módszerei:
- manuális méréssel,
- elektronikus segédeszközökkel (pontkereső), amely kétféle elv szerint működhet: az emberi test elektromos ellenállásától függ, a pontokban az energiaszint más, mint az egyéb testrészeken.
- tapintás útján (rutin)
Az akupunktúra eszközei
A tű
A gyógyításban (általában) 3 féle anyagú tűtípust ismerünk.
Az arany, ezüst és acél hosszúságuk szerint 9 féle lehet. Ezek 1 cm-től 30 cm-ig változhatnak. Vastagságuk 0,2 mm-től 0,4 mm-ig. A hosszú tűket használják pl. a megrekedt Chí megindítására.
Manuálterápiás módszerek
Masszázs
Mindig a megfelelő erővel és intenzitással szabad dolgozni.
A betegtől mindig informálódni kell az állapotát tekintve.
„Minden egyes masszírozásban a szexualitás, mint testi érintkezés, benne van. Ha a páciens ebből megérez valamint, a kezelő a hitelét veszti„ ( Váradi Sifu )
A masszázs alatt a paciens kívánságának megfelelően a beszélgetést, hétköznapi mederbe kell terelni.
Ha a kezelendő a kezelés alatt elalszik, az nem baj. Hagyni kell pihenni.
Fontos tudnivalók kezelésnél (manuálterápia)
- Rövid körmökkel
- Kezelés előtt kezet kell mosni, bőrsemleges kézmosóval (a kéz egészséges, nem sebes és ekcémás)
- Terhes asszonyokat nem kezelünk
- 7 évesnél fiatalabb gyermeket nem kezelünk (akupresszúra)
- Rendszeres gyógyszerfogyasztó esetében orvosi felügyelet mellett minimum 12 órával a gyógyszer beszedése után lehet kezelni.
- Diagnosztizált rákos beteget csak orvosi beleegyezéssel és felügyelet mellett kezelhetünk
- Súlyos szervi elváltozásokban szenvedő beteget nagy körültekintéssel kell kezelnünk, odafigyelve a beteg fájdalmaira
- Meleg fürdő vagy szauna után legalább fél órát kell várni a kezelésig
- Nyílt seben, gyulladásos felületen, begyulladt ízületeket és izmokat, varasodott sebet nem kezelünk.
- A paciens légzése legyen egyenletes és nyugodt.
A következőkben leírtak nem szigorúan csak a harcművészetekben alkalmazott kezelési eljárásokat igyekszik bemutatni.
A klasszikus masszírozási formák
Perifériákról befelé a központ felé, az artériák felé, nagy területen, nagy mozdulatokkal történik a masszázs.
A simító masszázs mozdulatai elsősorban a vénás vér és nyirok pangását szünteti meg. Jellemző rá a lassúbb és intenzív nyomási fázisok váltakozása, a könnyebb és gyorsabb csúszási fázisok váltogatása. Esetenként a két kezet egymásra téve körkörös mozgást is végezhetünk.
A gyúrásnál az érintett izmokat lehetőség szerint szélesen átfogjuk és S formájú csavarásokkal erősen vagy kevésbé erősen átmasszírozzuk. A mozgás iránya a szívtől távol kezdve a szív irányába halad.
A gyúrás másik speciális változata a görgetés. Amikor az izmot hosszanti irányba akarjuk nyújtani.
Kétféle nyújtás: – fokozott intenzitással nyújtunk
– normál, nyugodt intenzitás alkalmazunk
Minden esetben az izom nagyságától, erősségétől függően, meg kell tudnunk választani a masszázs milyenségét.
A lazító masszírozásnál megszüntetjük (a vérkeringés javításával) az izomszövetben a fájdalmat kiváltó anyagokat ( pl. tejsav)
A gyúrást az egyes testrészeknek megfelelően, lehetőleg nagy felületen végezzük.
Fontos, hogy elérjük a szövetek legoptimálisabb deformálódását, ezért ennek a technikája a következő: a hüvelykujjat eltartva zárt ujjakkal a kéz és az ujjak teljes felületével masszírozzunk. Az emelő és nyomó fázisok ritmikus váltogatásával kör alakú, csavaró szöveti formaváltozásokat hozunk létre, amelyek során (főleg a szoros részeken) kerüljük a húzást és a dörzsölést. A legkifejezettebb szöveti változás az un. kígyófogás alkalmazásánál (kétkezes váltakozó gyúrás), amit főként a nagyobb izomcsoportnál szoktunk alkalmazni. Az alsó lábszáron és a combon gyakran alkalmazunk ritmikus gyömöszkölést, a test középtől a szélek felé haladva végzünk. A gyúrás minden formájára jellemző a lágy simulékony technika.
Kivitelezése aszerint történik, hogy a felszíni vagy a mély szövetrétegekre akarunk-e hatni. A felületi technikánál a masszírozó a bőrre fektetett tenyeret ellentétes irányban, gyorsan ide-oda mozgatja. (melegítési masszírozás). A mélyen fekvő szövetek dörzsölésekor a kezelő ujjai a kültakarón keresztül kis felületen körkörösen nyomják a kezelendő izmot.
A dörzsölésnél akár mély, akár felszíni, hematóma alakulhat ki, ill. az inak és ínszalagok környékén történő masszírozásnál a kezelés elején erős fájdalom jelentkezhet.
A kívánt hatástól függően, vagy a kéz erősebb ütögetésével, vagy lazán ökölbe szorított kézzel kevésbé erőteljes ütögetéssel kezelünk
Ezzel a kezelt izomzat vérellátása javul, és a benne lejátszódó regenerálódási folyamatok felgyorsulnak. A hát és a mellkas ütögetése igen hasznos a krónikus bronchítis kezelésében.
Ha az ütögetést ujjheggyel végezzük egyfajta rezgéseket hozunk létre, és a regeneráció felgyorsul, ill. a test energiakörében erős hullámokat hoz létre és az adott pontot kezelve a „megrekedt” Chí-t megindítja.
A vibráció igen finom lökő, remegő mozgás, amelyet a kezelő a lapos tenyereivel, vagy a középpercben behajlított ujjaival, vagy ujjhegyekkel hoz létre. Ez a vibrációs kezelés fájdalomcsillapító hatású és a hipertóniás izomtónust csökkenti. A mellkasi vibrációnál nyákoldó és köptető hatást érhetünk el.
A felső és alsó végtagokon végzett rázogatás az érintett végtag durva hullámú vibrációját jelenti.
Pl. a karok rázogatásával a tüdőre és a mellkasra lazító és görcsoldó hatást fejt ki. Még a lábak rázogatásával a hasüreg izmait és rezgéseit lehet pozitívan befolyásolni.
Kiropraktika
Technikák
Manuális úton az emberi test ízesen kapcsolódó részeit, valamint a gerinc csigolyáinak kóros elváltozásait gyógyítják.
A kóros elváltozás a mechanikai igénybevétel által bekövetkezett elmozdulása az ízületi részeknek. Az ezekre alkalmazott úgynevezett műfogásokkal további sérülés vagy elváltozás veszélye nélkül illesztik vissza az elmozdult ízületeket (testrészeket)
Sérüléseik
Külső mechanikai behatás következtében az ízületi fej elmozdul az ízületi árokból és ezáltal az izom és ínszalagokat a normális működésüktől eltérően megnyújtja (váll, könyök)
Általában ezeknél a sérüléseknél a végtagok visszahelyezése után egyéb fizikoterápiás eljárásokat is alkalmaznak. A vállöv esetében (pl. sportoló) a megnyúlt szalagok miatt a vállízületnél a felkarcsont ízületi feje állandóan irritálja az ízületi árkot és ez kisebb porctöréssel, ill. a vállízület tartós elmozdulásával és gyulladással jár.
Sérülései:
Rándulás
Ugyanúgy, mint a végtagi sérüléseknél ízületi részek mechanikailag sérülnek és gyakran maradandó károsodást szenvednek.
Javallat:
Pihentetés, gyulladáscsökkentés, tornáztatás (amíg a normál funkcióra vissza nem áll, utána lehet terhelni)
Sérüléseknél túlnyomórészt fellépő térdszalag részleges vagy teljes keresztmetszetű szakadása esetén a környező izmok igyekeznek átvenni a sérült rész szerepét, ezért ezeknek a megerősítése fontos szerepet játszik a későbbi tökéletes mozgás kialakításában. Ha a térd porc sérül, akkor a gyógyulás mindig attól függ, hogy a letört porcdarab milyen nagyságú és funkcionálisan mennyire gátolja a térd mozgását.
A bokaszalag sérülése nagyon veszélyes, mert igen nehezen gyógyul és a rehabilitácó nem tudja 100 %- ban visszaadni a boka mozgását.
Rándulásnál vagy ficamnál, mely nem jár kóros elváltozással, fontos a megfelelő ideig tartó pihentetés és a gyógyulás után fontos a mozgásterápiai kezelés.
A gerinc csigolyáinak sérülése az életveszélyes sérülések közé tartozik, mert a legkisebb elváltozás is részleges vagy maradandó mozgáselégtelenséget okoz. Ezen sérülések gyógyítása csak a megfelelő tudással és gyakorlattal rendelkező orvosok feladata, de pl. az Ázsiai gyógyításban különböző mozgásos és mozgás nélkül végzett meditatív és rehabilitációs gyakorlatokkal igen jó százalékban gyógyítható. A csigolyák kis mértékű elmozdulása esetén a csontkovács technikák alkalmazásával (fogások) maradandó károsodás nélkül lehet gyógyítani.
Ez nagy gyakorlatot és szakmai tudást igényel.
Magyarországon a csontkovács fogásokat csak és kizárólag orvosi vagy felsőfokú egészségügyi végzettséggel diplomával, és az ehhez szükséges szakmai képzéssel rendelkező egyén végezheti.
Ez a gyógyító eljárás az Európai népeknél az ókorban is megtalálható volt, de mint gyógyítási rendszer a középkor után terjedt el. Az Ázsiai típusú technikák Tibetből származnak, a kolostori gyógyászatból.